Huszonöt év. Kimondani is sok.

Van valami különleges abban, amikor egy étterem nem csupán hely marad, hanem emlékké válik. Olyan emlékké, amelyhez emberek, történetek, családi ebédek, ünnepek és találkozások kapcsolódnak.

Amikor a Jardinette megnyitotta kapuit, még minden vasárnap ott ültem a zongoránál. A vendégek beszélgettek, a gyerekek szaladgáltak a kertben, az asztalokon gőzölgött az ebéd, én pedig próbáltam néhány dallammal még szebbé tenni a délutánt.

Aztán teltek az évek.

Generációk nőttek fel, arcok változtak, de a Jardinette megőrzött valamit abból a különleges hangulatból, ami miatt az ember mindig örömmel tér vissza ide. Talán ezért is olyan jó érzés látni, hogy 25 év után is él, fejlődik és tele van élettel.

Ezért szeretném most elsősorban nem magamat, hanem a Jardinette-et köszönteni.

Boldog születésnapot kívánok annak a helynek, amely negyed évszázada ad otthont találkozásoknak, ünnepeknek, baráti beszélgetéseknek és szép emlékeknek.

És hogy az ünnep teljes legyen, egy estére én is visszatérek a gesztenyefák alá.

Nem koncerttel készülök. Inkább hangulattal. Néhány régi dallammal, egy kis nosztalgiával, sok szeretettel és remélhetőleg még több mosollyal.

Június 25-én, csütörtökön 18:00 órától találkozunk a Jardinette kertjében.

Én játszom.
A séf süt-főz.
A többit pedig bízzuk a nyári estére.

Ha a Jardinette az Önök számára is több, mint egy étterem, csatlakozzanak az eseményhez, és ünnepeljük együtt ezt a különleges 25. születésnapot!

Szeretettel,

Fűzy Gábor

Mindig azt mondom, hogy a zongora csak hangszer. Az estét az emberek teszik emlékezetessé.

Örülök, hogy idén a SopronFest vendége lehetek, és együtt tölthetünk egy nyári estét a Kultúrpresszó teraszán. Hozok néhány régi kedvencet, ismert dallamokat, egy kis nosztalgiát és remélhetőleg sok mosolyt.

Találkozzunk június 27-én este 22 órakor!

Szeretettel:
Fűzy Gábor

Biztosan sokan ismeritek azt a nótát, amelyik úgy kezdődik: „Ezt történt Lellén…” Bevallom, amikor meghallom, mindig mosolyognom kell. Mert hát valóban, Lellén sok minden történhet, és történt is az évek során. De most hadd tereljem egy kicsit másfelé a figyelmeteket!

A nagy kérdés ugyanis most nem az, hogy mi történt Lellén.

Hanem az, hogy mi fog történni Szigetszentmiklóson!

Hamarosan újra a Manó Kávézó vendége leszek, és már most izgatottan készülök az estére. Aki járt már olyan helyen, ahol élő zene szól, az tudja, hogy minden alkalom egy kicsit más. Hiába ugyanaz a zongora, ugyanazok a dalok, ugyanaz a helyszín – a közönség, a hangulat és az együtt töltött pillanatok mindig megismételhetetlenek.

Talán ezért szeretem ennyire ezeket az estéket.

Amikor leülök a hangszer mögé, soha nem csak a zenéről szól a dolog. Sokkal inkább arról, hogy együtt legyünk. Hogy egy-egy dallam emlékeket hozzon elő. Hogy valaki egy régi kedvencére ismerjen rá. Hogy egy mosoly, egy összenézés vagy egy közösen elénekelt refrén összekösse az embereket.

És bizony néha előfordul az is, hogy a közönség jobban énekel, mint én. De ezt persze csak halkan mondom.

A Manó Kávézó különösen kedves hely számomra. Családias hangulat, barátságos emberek és egy olyan környezet, ahol a zene igazán otthon érzi magát. Ilyenkor nem kell sietni sehová. Le lehet ülni egy finom kávé vagy egy üdítő mellé, beszélgetni, nosztalgiázni, és közben hagyni, hogy a dallamok tegyék a dolgukat.

Az est folyamán természetesen felcsendülnek majd ismert magyar slágerek, örökzöld dallamok és olyan nóták is, amelyeket sokan együtt szoktunk énekelni. Hiszen mit ér a zene, ha nem oszthatjuk meg egymással?

Sokan kérdezik tőlem, hogy ennyi év után még mindig tudok-e izgulni egy fellépés előtt.

A válaszom mindig ugyanaz: igen.

Nem azért, mert félek, hanem azért, mert minden találkozás különleges. Mert minden alkalommal kíváncsi vagyok, kik érkeznek, milyen lesz a hangulat, melyik dal lesz az este kedvence, és milyen emlékekkel térünk majd haza.

Ezért szeretettel hívok mindenkit a Manó Kávézóba.

Azt már tudjuk, mi történt Lellén.

Most írjunk együtt egy új történetet Szigetszentmiklóson!

Találkozzunk hamarosan!

Szeretettel:

Gabi bácsi

A Palóznaki Jazzpiknik közösségi oldalán olvastam, hogy augusztus 1-én „Még a fákról is lógtak emberek”

Remélem nem esett le senki! 🙂

„Fűzy Gábor, hazánk legidősebb aktív bárzongoristája akkora bulit csinált a Taittinger Pezsgőteraszon, hogy a koncert vége utcabálba torkollott!”

Hálásan köszönöm ezeket a kedves szavakat, én remekül éreztem magam! Bízom benne, hogy jövőre is találkozunk!

(Fotók: FB/Paloznakijazzpiknik)

Háromszor is találkozhatsz velem Zamárdiban a Strand Fesztiválon!

augusztus 20-án 22:00-kor,
augusztus 22-én Beton.Hofi koncertje előtt és után is elcsíphetsz.

Gyertek, lazítsatok velem!

Gondosan, szeretettel csomagolva és nem mellesleg stílusosan!

És azt tudtad, hogy abból a bakelit lemezből, amit a webshopomban megtalálsz, összesen 500 db SORSZÁMOZOTT példány készült?

Azaz ha vásárolsz egyet, akkor biztos lehetsz benne, hogy rajtad kívül már csak 499 ember rendelkezik ilyen lemezzel!
És 2025. december 8-ig ez az anyag garantáltan nem is kerül fel máshová!

Siess, ne maradj le erről!